Hull a hó a néma tájra,
elborít a fények árja.
Ünnepelni hív az élet,
megszülettem, újra élek!

Téli dallam enyhe hangja
templomunknak érc-harangja.
Jár az óra, sorra telnek
álmodozva lomha percek.

Hull a hó az égi csendbe,
hull a hó az életemre.
Tiszta lángú nagy csodálat
átragyogja éjszakámat.

Téli mámor elvarázsol,
gondjaim ma messze, távol;
ködbe vész a rémek árnya -
hull a hó a néma tájra.