Karácsonyi versek

Karácsonyi versek

Tóth Eszter (Eszti03): Karácsonyra

2016. szeptember 17. - I99l

Pár nap van még hátra,
És itt a karácsony,
Úgy, mint minden évben,
Messze a családom,

De ez a távolság
Sosem jelent gondot,
Mert nagy a szeretet,
És mindenki boldog.

Igaz, jobb lehetne,
Hogyha mind itt lennénk,
A karácsonyfánál
Együtt énekelnénk.

Átölelnénk egymást,
Asztalt körbeülnénk,
Mindenki beszélne,
Nagyokat derülnénk.

Az is eljön egyszer,
Itt lesz fiam, lányom,
Mégis csak szebb lenne
Akkor a karácsony.

De most a távolból
Csendüljön az ének,
Boldog, szép karácsonyt,
És Boldog új évet!

Z. Farkas Erzsébet: Havas hold - Szunnyadó mező

Hókristály ruhába öltöztek a fák,
mint fehér menyasszony, őrzik álmát,
sápadt fényével lenéz a holdsugár
égi útjáról letérni nagy a vágy -
megfürödni a csillogó hóban,
a szunnyadó mező álmos karjában.

Havas Hold! - szólt a hajnalcsillag,
ébredj álmodból! - körpályád változhat,
közelben vár karácsony ünnepe,
mindent megtehet a szeretet ereje.
Havas Hold! - mondd el mindenkinek,
azoknak, kik nemsokára ébrednek!

Óh! - karácsonyi éj - elrejtőzöm benned,
hogy feloldjam a vándorló lelkeket.
Imádkozom a kis Jézuskához.
Bocsánatát kérem az ünnep alkonyában.

Mysty Kata: Sugár Fényben...

Istállóban szürke fény,
A sötétben füst és "Félsz",
Láng lobban, nem szalmaláng,
Világ Fénye, - Haza vár!

Odatéved a pásztor,
ragyog a fénylő jászol.
Odaér a bölcs király,
három is, ez - nem vitás...

Kegyeletét rója le,
- Isten Fia! - Trónja lesz!
Hódol Neki a világ,
hisz kegyelme mint Titán!

Az a Fény oly isteni,
jut belőle neked is,
Gyertyát gyújtasz, - már elég...
Sugár Fényben, az Te légy!

Irsai Dávid: Karácsonyi rege (CF38) - Bocsáss meg Weöres Sándor!

Elérkezett a Karácsony,
din don diridongó,
elromlott a kicsi kocsi,
din don diridongó.
Kicsi Norda ideges lesz,
din don diridongó,
Dávid vonattal érkezik,
din don diridongó.
Száguldoz a vicinális,
din don diridongó,
Dáviddal a sok ajándék,
din don diridongó,
Ezerdombhoz közeledik,
din don diridongó.

Norda kérleli a férjét,
din don diridongó,
állomásra, hogy vigye ki,
din don diridongó.

Dávid leszáll nagy csomaggal,
din don diridongó,
Norda ránéz nagy nevetve,
din don diridongó,
"ne üdvözölj nagy örömmel,
din don diridongó,
mert az uram meglát minket",
din don diridongó,
Karácsonykor nem kell vita,
din don diridongó,
maradj két lépés távolra,
din don diridongó.

Hármasban szívnak cigit,
din don diridongó,
szép Karácsony elérkezik,
din don diridongó.
Norda int, hogy indulni kell,
din don diridongó,
kint áll már a masiniszta,
din don diridongó.

Kikíséri a Dávidot,
din don diridongó,
vonatot, hogy ne tévesszen,
din don diridongó.
Állomás takarja őket,
din don diridongó,
mákos muffint ad őneki,
din don diridongó.
Karácsonyi puszit is ad,
din don diridongó,
örül is Dávid ennek,
din don diridongó,
két óra út két pusziért,
din don diridongó,
nem nagy ár, úgy érezi,
din don diridongó.

Kortyolnak még kis kávét is,
din don diridongó,
nevetik a romlott kocsit,
din don diridongó,
intett már a masiniszta,
din don diridongó,
fájó szívvel búcsúzni kell,
din don diridongó.
Elrohant a gyors lopott perc,
din don diridongó,
Norda szeme felnevet még,
din don diridongó.

Nem fáj többé a búcsúzás,
din don diridongó,
nem nehéz a sors keze már,
din don diridongó,
örökké tart a barátság,
din don diridongó,
sül még újra mákos kalács,
din don diridongó,
a távolság messze száll,
din don diridongó,
időre szól az elválás,
din don diridongó.

Koszár Róbert: Keresztül a világon karácsonykor!

Az én világom valahol a ködön túl van.
Egy hólepte elhagyott út vezet oda,
Halkan puffannak lépteim,
visszhangzom önmagam,
málladozott aszfalt rögei,
reccsennek talpam alatt.
A téli éj csillagai figyelnek engem.

Lassan haladok előre,
Házak vesznek körbe,
Ablakukból árad a fény,
Gyermekek nevetése árad felém,
Lázas kezek bontják ajándékaikat,
E szép karácsonyi estén.
Ez az Ő világuk, nem az enyém.

Az én világom messze a ködbe vész,
Egy jeges, elhagyott út vezet oda,
S én tovatűnök szellemként.
Hátrahagyva a takaros kis házakat,
bennük élő családokat, gyermeki kacajt,
csak egy névtelen vándora vagyok az útnak,
Ez az Ő világuk, s nem az enyém.
Egyszer talán hazaérek én.
S rég nem hallott szavakat suttogok,
- Itthon vagyok.
S egy női hang válaszol
- Már vártam, hogy hazaérj.

Kulcsár Máté: Tizenkettő Huszonnégy

Szemedben tükröződni a fényben. Olyan
Csodás veled lenni mindig boldogan.
Karácsonyi angyalnak szerelmet vallok,
Szeretlek a válasz, amit szívvel hallok.

Ölelésben tartasz, és két kezed puha,
Mint téli hajnalon a zúzmarás moha.
Add nekem őket, majd felmelegítelek,
Addig tartom szíved, míg el nem engeded.

Hajadon a vállam, ahol pihen fejed.
Látom, te is tudod, mellettem van helyed.
Okozzunk egymásnak még sok-sok örömet.
Töltsük meg szívünk, mindenért köszönet.

Bár még most is félek, hogy elveszítelek,
Nincs mitől, és te folyton tudatod velem.
Te vagy az egyetlen, és te vagy a párom,
Minden találkozást én puszikkal várom.

Örömben, haragban, veled mindenhogy jó.
Szomorúság, fájdalom szívbemarkoló.
Békülni mindig nagyon egyszerű: csókod
Gyógyír, elűz minden rémes, ócska gondot.

Karácsonyi angyalnak szerelmet súgtam,
Érzelmeket kaptam, szívem nagyon jól van.
Veled vagyok egész, nélküled csak hiány.
Te vagy a szerelmem, az újévi csodám.

süti beállítások módosítása